Ahhoz, hogy egy felületen meginduljon a páralecsapódás arra van szükség, hogy az adott felület – illetve közvetlen mellette a levegő – hőmérséklete elérje az ún. harmatponti hőmérsékletet. Minél melegebb a levegő, annál több nedvességet képes elnyelni, és fordítva; a hőmérséklet csökkenésével egyre csökken a légnemű formában tartott nedvesség, a felesleg pedig kicsapódik, vízzé válik. A pára kicsapódását tehát alapvetően két tényező befolyásolja, a levegő hőmérséklete és a páratartalma. Minél szárazabb és melegebb a levegő, annál kisebb a páralecsapódás – minél hidegebb és nedvesebb, annál nagyobb.
A fentieknek megfelelően leginkább a magas páratartalmú helyiségekben konyhában, fürdőszobában találkozhatunk az ablakfelületen lecsapódó párával. De nem csak ott, hanem akár a szoba ablakain is, ha azok rosszul szigetelnek, emiatt az üvegfelületek hidegek, ráadásul ruhaszárítással, nyitott fürdőszoba- és konyhaajtókkal az egész lakás páratartalmát megemeljük. A lakás túlságosan magas páratartalmához hozzájárulhat a rosszul megtervezett falazat, ami nem gondoskodik a megfelelő páraelvezetésről, szinte dunsztba zárja a belső tereket. Utólagos külső hőszigetelésnél is ügyelni kell arra; olyan komplex hőszigetelő rendszert alkalmazzunk, aminek a páraáteresztő képessége megfelelő.
A magas páratartalmat csökkenthetjük rendszeres szellőztetéssel. Önmagában a levegő szárítására alkalmas a megbuktatott ablak is, de ez a fűtési időszakban rendkívül energiapazarló, ezért helyette napi többszöri, alapos, teljesen kitárt ablakokkal történő szellőztetést javaslunk. Elegendő a lakást, ill. valamelyik helyiséget nyitott ablakkal szellőztetni addig, amíg a hőszigetelő üvegezés külső oldalán a kiáramló beltéri levegő páralecsapódást okoz. Amint ez megszűnik, befejezhető a szellőztetés.
A légcsere lehet folyamatos is, például légelszívó berendezés használatával. A légelszívás azonban csak akkor hatásos, ha nem hozunk létre a lakásban vákuumot, vagyis a levegő bevezetéséről gondoskodunk. Egy fajta légbevezetést jelentenek a rosszul záródó régi ablakok is, ez azonban megint csak energia-pazarló és kontrolálatlan. Az ablakok keretébe épített légbevezetők már sokkal jobb megoldást jelentenek, különösen, ha a légbevezetést a belső levegő páratartalmának függvényében automatikusan szabályozzuk.
Az ablakokon azért is csöpöghet a víz, mert maga az ablak rossz. Rossz lehet azért, mert nem zár, tömít megfelelően, és a beszökő hideg levegő folyamatosan hűti a belső üvegfelületet. A hideg üvegen pedig kicsapódik a pára. Ennek megoldása tehát a résszigetelés javítása; akár egyszerű réstömítő csíkkal, akár sokkal korszerűbb gumitömítésekkel.
A belső üvegfelület lehet hideg azért is, mert a dupla, termopan üvegezés hibás, és az üvegtáblák közé bejut a levegő. Erre utal még inkább az a jelenség, amikor a pára a két üveg között jelenik meg. Megoldás a termopan üvegezés javíttatása, cseréje, illetve harmadik üvegtábla felszerelése a hőszigetelés javítására. Az ablakok párásodását csökkenti az alatta lévő radiátor. Erre a hatásra különösen építenünk kell eleve párás helyiségek (medence, jakuzzi van benne) ablakainál. A földig érő ablakok párásodását például meg lehet szüntetni padlóradiátor használatával, illetve a levegő cirkuláltatásával. Így gyakorlatilag folyamatosan leszárítjuk az ablakfelületen megjelenő nedvességet.
Néhány jellemző adat:
Pihenő személy: 40 g/h azaz 320 g éjszakánként és személyenként
Zuhanyozás: 2000 g/h azaz 300 g zuhanyozáskor
Ruhaszárítás: 2000 g/gép azaz 200 g naponta és személyenként
Főzés: 1000–2000 g/főzés azaz 3000 g naponta
Elérhetőségeink